2012. február 29. szerda

Oportórepeta

Akármekkorát merítünk, mindig kiderül, hogy nem elég nagyot. A borút derűre konvertáló tuti tippeket rendre kihagyjuk. Én legalábbis ezt olvastam ki az Oportóhét kommentjeiből. Szemes nélkül komolytalanok, Vylyan nélkül súlytalanok vagyunk. Ezen nem múljon! A Szemes amúgyis szívügyem, a Vylyan nosztalgia. És akkor a hiánypótlásra ráadásként befutottak a Jackfall felhőkarcoló paszulyai.

Szemes Villányi Portugieser 2011

Mint a 2008-as. Az más kérdés, hogy ma már nehezebb ujjongásra bírni (erről is a külföldiek tehetnek, főleg a most 990 forintos Al Muvedre), de azért meghajolok Szemes József következetessége előtt. Az illat tipikusan oportós, vaynerchuki abszurd tömörséggel: kátrányos meggylé és resztelt máj. Kóstolva kerek, érett, jó savú, a felszín sima, a textúra selymes, a korty közepe kissé üres, de stabilan gyümölcsös. Cheap & cheerful, mondaná az angol. Én pedig azt mondom, hogy ilyen a villányi oportó, ha jó napot fog ki. 5 pont.

Vylyan Villányi Portugieser 2011

A Gere Tamás és Zsolt-féle jobbról előzés taktikáját követi. Annyira korrekt, hogy az már nem is portugieser. Ennek a fajta oportó-szelídítésnek bizonyára több mesterfogása is van, én kellő borászati ismeretek hiányában mindig a házasításra gondolok. De lehet, hogy a hordótól vagy a szűréstől juhászodott meg. Az illat málnacukros (merlot?), köménymagos (kékfrankos?), bocskorszíjas (hordó?). Kóstolva kiegyensúlyozott, jól csúszik. A korty kissé üres, kissé jellegtelen (a málnacukor mindent visz), de ez legyen a legnagyobb bajunk. Lehetne persze hosszabb, lehetne összetettebb, a meghatározó benyomás azonban az, hogy egy okosan elkészített, kellemes bor, amiről sikerült legyantázni az oportószőrt. Erős 4 pont.

Jackfall Portugieser 2009

A két Jackfallt önkéntes felajánlkozásból a pincészet küldte. A kísérőmailben azt mondták, hogy ők komolyan veszik a fajtát. És tényleg. Nem primőröznek, nem bozsoléznak, az aktuális évjárat 2009. Dűlőszelektált oportójuk, a 2008-as „Gesztenyés” alkoholja 15%.

Nekem a 2009-es „sima” végül jobban tetszett, de mindkét bor olyan tiszteletreméltó tudásról és hozzáállásról tanúskodik, hogy a Jackfallt haladéktalanul fölvettem a méltatlanul ismeretlen listámra.

A 2009-es Portugieserről soha ki nem találnám, hogy oportó. Vagy hogy cabernet, vagy kékfrankos, vagy zweigelt, vagy merlot. Ha már valamire, akkor egy rosso di montalcinóra hasonlít, és aki ismer, tudja, hogy ez nálam nagy dicséret. Aromái, a hordóhasználat, egyensúlya és vitalitása sangiovesére emlékeztet. Bizarr. Az illatban olívabogyó, cseresznye, citrusok, narancs és hordóvanília (elegánsan, mértékkel). A kezdeti animalitás gyorsan kiszellőzik, de egy árnyalatnyit talán illós. Komplex, nagyboros, jó szerkezettel, lendülettel, csiszoltsággal, jó korban. A tannin inkább fatannin, kissé tapad és szárít, de bőven tolerálható.

Ha házasítás is, nem lóg ki belőle semmi, nem árulja el magát. Bornak kiváló, villányi oportónak alien. Kiváló alany vaktesztes tréfákhoz. 6 pont.

Jackfall „Gesztenyés” Portugieser 2008

Nálam ez vakon villányi merlot az ezredforduló környékéről. Ha oportó, akkor esszencia, de szerencsére az alkoholédesség mellett is száraz lecsengéssel. Eleinte dúlt bennem a nosztalgia, és tapsikoltam, hogy mennyire toleráns vagyok, aztán valahogy szárnyam szegtem. Valójában nagyon jól elkészített bor, és a nyilvánvaló buktatókat elég ügyesen veszi. De nem olt szomjat, nem komplex, és nem fejlődik a pohárban. Hangulat kell hozzá és hiperhatékony máj. Aki jó barátságban van az alkoholédességgel, a málnaszörppel, egy kis acetontól nem száll inába a bátorság, és általában szereti a nagy villányiakat, az bátran kipengetheti érte a Ft-ot!

Talán 6 pont ez is, de csak a kötelességtudat pontoztatja velem.

Forrás

 

Rendelj
inkább
telefonon,
hogy
biztosra menj! ;-)

36 20 / 353 17 07

Vissza az oldalra

Szeszesitalaink fogyasztását
18 éven aluliak számára
nem ajánljuk!

Elmúltam 18 éves

Vásárolj ingyen, add meg az email címed és
nyerd vissza a rendelésed összegét!